Varga Mihály lehűtötte az euróálmokat: Petykó, attól, hogy euróban kapjuk a fizetést, még nem leszünk svájci milliomosok!
Úgy tűnik, Magyarországon új gazdasági csodafegyver van készülőben: az euró! Csakhogy Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke most udvariasan emlékeztetett mindenkit arra, hogy a pénznem lecserélésétől még nem lesz automatikusan vastagabb a magyar családok pénztárcája.
A jegybankelnök szombaton, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén beszélt az euró bevezetésének előnyeiről és kockázatairól.
Varga Mihály szerint a közös európai fizetőeszköz bevezetése Magyarország javára válhat, de csak akkor, ha a gazdaság megfelelően felkészült rá.
Magyarán: előbb legyen rendben a gazdaság, utána cserélgessük a bankjegyeket!
Évente 130 milliárd forintot is megtakaríthatnánk!
Az euró bevezetésének természetesen komoly előnyei lehetnek.
Varga Mihály három fontos területet emelt ki:
- Az átváltási költségek megszűnése évente mintegy 130 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet.
- A kamatszintek csökkenése olcsóbb hiteleket és finanszírozást hozhat.
- Az árfolyamkockázat megszűnése kiszámíthatóbb működést biztosíthat a vállalkozásoknak.
Ezek bizony nem elhanyagolható előnyök.
Csakhogy van egy aprócska részlet, amit a politikai reklámokban valahogy ritkábban hangsúlyoznak.
Az euró bevezetésétől a magyar fizetések nem változnak varázsütésre német vagy svájci bérekké!
Hiába kerülne eurójel a fizetési papírra, attól még ugyanannyi kenyeret, tejet és húst tudnánk megvenni, ha a vásárlóerőnk nem növekedne.
Petykó, a pénznemváltás nem fizetésemelés! Ez nem olyan, mint amikor a számológépen átállítjuk a pénznemet, és hirtelen gazdagnak képzeljük magunkat.
Van valami, amit Magyarország elveszítene!
Varga Mihály arra is figyelmeztetett, hogy az euró bevezetésének ára van.
Magyarország elveszítené önálló monetáris politikáját, vagyis a Magyar Nemzeti Bank többé nem határozhatná meg önállóan a hazai gazdaság igényeihez igazodó alapkamatot.
A kamatpolitikát az Európai Központi Bank alakítaná az euróövezet egészének szempontjai alapján.
Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha a magyar gazdaságot más jellegű válság éri, mint az euróövezet nagyobb országait.
Mert ami megfelelő gyógyszer a német gazdaságnak, attól a magyar gazdaság még nem biztos, hogy meggyógyul.
Brüsszelben pedig aligha fognak minden magyar gazdasági problémára külön kamatpolitikát készíteni, masnival átkötve.
1,6 százalékos infláció: fontos eredmény, de nincs vége a munkának
A jegybankelnök a szeptemberi inflációs adatokról is beszélt.
A fogyasztói árak éves emelkedése szeptemberben 1,6 százalék volt, ami nemzetközi összehasonlításban is alacsony érték.
Ez kedvező adat, de fontos tisztázni: az alacsonyabb infláció nem azt jelenti, hogy az árak visszatértek a korábbi szintjükre.
Azt jelenti, hogy az általános drágulás üteme lelassult.
A jegybank továbbra is óvatos monetáris politikát tart indokoltnak, különösen a külső gazdasági kockázatok miatt.
Kontroll nélkül: előbb legyen európai életszínvonal, utána jöhet az euró!
A magyar emberek többségét valószínűleg nem az érdekli leginkább, milyen színű bankjegyekkel fizethetnek a boltban.
Hanem az, hogy a fizetésükből mennyi marad a hónap végén.
Mert lehet forintunk, lehet eurónk, de ha a hónap végén üres a pénztárca, akkor teljesen mindegy, milyen pénznemben számoljuk a nullát!
Varga Mihály üzenete világos: a gyors euróbevezetés helyett a sikeres csatlakozásra kell törekedni.
Ehhez tartósan alacsony infláció, rendezett államháztartás, magasabb termelékenység és versenyképesebb magyar gazdaság szükséges.
Mi pedig hozzátennénk: Petykó, a magyar embereknek nem eurós álmokra, hanem magasabb reálbérekre, megfizethető élelmiszerekre és kiszámítható megélhetésre van szükségük!
Az euró lehet jó gazdasági döntés.
De a jólétet nem lehet egyszerűen átváltani a pénzváltóban.
Kontroll nélkül – Kérdezünk. Utánajárunk. Kimondjuk.