Telefonelvétel mint jogos önvédelem? A Facebook kommentmezőjében már a Btk.-t is átírnák Magyar Péter kedvéért?
Újabb jogi elmélet terjed Magyar Péter telefonelvételi ügyével kapcsolatban: egyes hozzászólók szerint azért lehetett jogos a telefon elvétele, mert a készülék tulajdonosa videófelvételt készített. Csakhogy van itt egy apró probléma: Magyarországon a törvényeket nem a Facebook-kommentelők írják, és a feltételezett jogsértés nem jelent automatikus felhatalmazást egy másik jogsértésre.
Megnyílt a Facebook jogi egyeteme, felvételi nélkül
A közösségi médiában időnként egészen különleges jogértelmezések születnek. Magyar Péter telefonelvételi ügye pedig láthatóan új lendületet adott az internetes jogászkodásnak.
Az érvelés nagyjából így hangzik: ha valaki engedély nélkül videózta Magyar Pétert, akkor Magyar Péter jogosan vehette el a telefonját.
Tényleg ilyen egyszerű lenne?
Akkor holnaptól, ha valaki lefényképez bennünket az utcán, egyszerűen kikaphatjuk a kezéből a készülékét? Ha pedig nem tetszik egy Facebook-hozzászólás, akkor elvihetjük a kommentelő laptopját is?
Ez nem jogértelmezés, hanem egy olyan elképzelés, amelyből meglehetősen gyorsan teljes káosz lenne.
A telefon nem válik szabad prédává attól, hogy valaki videózik
Tisztázzunk valamit: más személyről kép- vagy hangfelvételt készíteni bizonyos körülmények között valóban sérthet személyiségi jogokat. A felvétel elkészítésének és közzétételének jogszerűsége azonban a konkrét körülményektől függ.
Csakhogy ebből nem következik, hogy a felvételen szereplő személy automatikusan jogosult erővel megszerezni a készüléket.
A magyar jog ismeri a jogos védelem és más jogszerű fellépések eseteit, de ezeknek szigorú feltételeik vannak.
A sértettség önmagában nem rendőri intézkedési jogosultság. A felháborodás pedig nem helyettesíti a Büntető Törvénykönyvet.
Önbíráskodás? A törvény nem ennyire egyszerű
A Büntető Törvénykönyv 368. §-a az önbíráskodás alapesetét egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.
De figyelem: ez nem azt jelenti, hogy minden erőszakos telefonelvétel automatikusan önbíráskodásnak minősül. Ehhez többek között jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény erőszakos vagy fenyegetéssel történő érvényesítése szükséges.
Magyar Péter ügyében a hivatalosan közölt gyanúsítás nem önbíráskodás, hanem lopás vétsége.
Magyar Pétert gyanúsítottként hallgatták ki
A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. október 7-én közölte, hogy Magyar Pétert a 2024. június 21-i incidenshez kapcsolódó büntetőügyben gyanúsítottként hallgatták ki.
Magyar Péter nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést terjesztett elő. A gyanúsítás önmagában nem bizonyítja a bűnösséget.
Az ügyészségi eljárás feladata éppen annak tisztázása, hogy pontosan mi történt, és annak milyen büntetőjogi következményei lehetnek.
A Facebookon lehet véleményt mondani, ítéletet hozni nem
Az ügyben Magyar Péter mellett és ellen is lehet érvelni. Lehet vitatni a sértett állításait, a bizonyítékok értékelését vagy akár a gyanúsítás megalapozottságát.
Egyetlen dolgot azonban egyik oldal sem tehet meg: nem nyilváníthatja automatikusan jogszerűnek a telefon elvételét pusztán arra hivatkozva, hogy a tulajdonosa videófelvételt készített.
A Facebook-komment nem felmentő ítélet. A politikai szimpátia nem büntetőjogi mentesítő körülmény. És a telefon tulajdonjoga sem szűnik meg attól, hogy valaki bekapcsolja a kamerát.
A Kontroll nélkül álláspontja egyszerű: ugyanazokat a jogi mércéket kell alkalmazni mindenkire, függetlenül attól, hogy miniszterelnökről, ellenzéki politikusról vagy hétköznapi állampolgárról beszélünk.
Mert a jogállam ott kezdődik, hogy nem a kommentmező dönti el, kinek van igaza.
Kontroll nélkül – Kérdezünk. Utánajárunk. Kimondjuk.