„SIKERES VAGY? AKKOR FIZESS!” – Forr a levegő a vagyonadó körül, a vállalkozók szerint rossz üzenetet küld a kormány

Komoly feszültséget okoz a magyar vállalkozói világban a tervezett vagyonadó. Még a végleges jogszabály sincs az asztalon, de az eddig ismert elképzelések már elegendőek voltak ahhoz, hogy vállalkozói körökből kemény kritikák érkezzenek.

A vita középpontjában az áll, hogy a tervek szerint az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrészt évi 1 százalékos vagyonadó terhelheti. Ráadásul nem egyszeri befizetésről lenne szó: az adó ismétlődően jelentkezne.

És itt kezdődik az igazán érdekes rész.

A vagyon fogalmába ugyanis nem egyszerűen a bankszámlán pihenő milliárdok kerülhetnek bele. A tervek szerint az ingatlanok, cégrészesedések és más vagyonelemek értéke is számíthat.

Vagyis valaki úgy is kerülhetne az érintettek közé, hogy a vagyona jelentős része nem készpénz, hanem az évtizedek alatt felépített vállalkozásában van.

A Joint Venture Szövetség becslése szerint Magyarországon körülbelül 6400 magánszemély rendelkezik legalább egymilliárd forintnyi cégértékkel. Az általuk birtokolt vállalkozások összesített becsült értéke mintegy 30 ezer milliárd forint.

A szervezet szerint azonban a vita nem pusztán arról szól, hogy ki mennyit fizet majd.

Hanem arról is, milyen üzenetet küld az állam azoknak, akik vállalkozást építettek, munkahelyeket teremtettek, kockáztattak és végül sikeresek lettek.

A JVSZ vezetése szerint a vállalkozói körökben érezhető kiábrándultságot részben éppen a vagyonadó körüli kommunikáció váltotta ki. A szervezet azt hangsúlyozza: külön kell választani a törvényesen, vállalkozói munkával felépített vagyont a bűncselekményből származó vagyontól.

És ebben azért van egy meglehetősen egyszerű logika.

Ha valaki törvényt sértett, arra ott van a rendőrség, az ügyészség és a bíróság.

Ha viszont valaki harminc év alatt felépített egy több milliárdot érő vállalkozást, emberek százainak adott munkát, adót és járulékokat fizetett, akkor önmagában attól még nem válik gyanús figurává, hogy sikerült neki.

A vagyonadó támogatói ugyanakkor más oldalról közelítik meg a kérdést: szerintük indokolható, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz.

A valódi vita tehát nem pusztán arról szól, hogy legyen-e vagyonadó.

Hanem arról, hogyan lehet úgy megadóztatni a nagy vagyonokat, hogy közben ne büntessék a beruházást, ne ösztönözzék a tőke külföldre vitelét, és ne kerüljön hátrányba az, aki Magyarországon tartja és fejleszti a vállalkozását.

A JVSZ számításai szerint a cégek értékére jutó vagyonadó önmagában nagyságrendileg 300 milliárd forint bevételt jelenthetne, míg más vagyonelemekkel együtt az elméleti összeg akár 600 milliárd forintig is emelkedhet. Ezek azonban becslések, nem a kormány által garantált költségvetési bevételek.

És van még egy szám, amely mellett nehéz csak úgy elsétálni.

A JVSZ szerint az érintett vállalkozói körhöz kapcsolódó kis- és középvállalkozásoknál több mint egymillió ember dolgozhat.

Ezért a vagyonadó messze nem csak néhány ezer gazdag ember magánügye.

Ha egy új adó miatt beruházások maradnak el, vállalkozásokat adnak el vagy tőkét visznek külföldre, annak hatása végül sokkal szélesebb körben jelentkezhet. Hogy ez ténylegesen milyen mértékben történne meg, azt ma még nem lehet biztosan megmondani.

A Joint Venture Szövetség ezért egy másik megoldást is felvetett: az adó összegét lehessen csökkenteni vagy kiváltani akkor, ha a vállalkozó ugyanazt a pénzt beruházásra, kutatás-fejlesztésre, dolgozók képzésére vagy más gazdasági célra fordítja.

Magyarul: ne feltétlenül vegyük el a pénzt attól, aki sikeres lett, hanem próbáljuk elérni, hogy újra befektesse Magyarországon.

A következő hetek ezért döntőek lehetnek.

A jogszabály részletei még nincsenek véglegesítve, így ma még korai kész tényként beszélni arról, pontosan kinek, miből és mennyit kell majd fizetnie.

Egy dolog azonban már most látszik:

a vagyonadóval a kormány belenyúlt a vállalkozói világ egyik legérzékenyebb darázsfészkébe.

A kérdés pedig hamarosan nem az lesz, hogy ki számít gazdagnak.

Hanem az, hogy Magyarország hogyan akar bánni azokkal, akik itt építettek fel jelentős vagyont: adóalanyként, akitől még többet lehet beszedni, vagy gazdasági szereplőként, akit érdemes arra ösztönözni, hogy a következő milliárdját is Magyarországon fektesse be.