Ruff Bálint szerint most végre normális alkotmánya lehet Magyarországnak. Már csak az országot kellene rendbe tenni!

Új alkotmány, új rendszerváltás, új politikai korszak. A Tisza-kormány minisztere nagy tervekről beszél, miközben a magyar emberek joggal várhatják, hogy a történelmi bejelentések mellett a hétköznapi életük is könnyebb legyen.
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kontrollnak adott interjújában ismét elővette a politikai nagytakarítás jól ismert forgatókönyvét. A korábbi rendszer hibáiról, a demokrácia helyreállításáról és egy új alkotmány szükségességéről beszélt.
Úgy tűnik, a kormányzatban lassan külön minisztériumot lehetne alapítani a történelmi jelentőségű mondatok gyártására.
Mert miközben a politikusok új korszakot hirdetnek, a magyar családoknak továbbra is a régi módszerrel kell fizetniük a számláikat: pénzből.
Ruff Bálint megtalálta a megoldást: új alkotmány kell!
A miniszter szerint sem a rendszerváltás idején, sem a Fidesz által elfogadott Alaptörvénnyel nem sikerült megfelelő alkotmányos berendezkedést létrehozni.
Most viszont történelmi lehetőséget lát egy új alkotmány elfogadására, amelyet a tervek szerint népszavazás is megerősítene.
Ez önmagában természetesen komoly közjogi kérdés.
Csakhogy van itt egy apróság.
Az alkotmányozás mellett talán azzal is érdemes lenne foglalkozni, hogy a magyar emberek fizetéséből mennyi marad a hónap végén.
Mert az új alkotmánytól még nem lesz olcsóbb a kenyér, nem csökken automatikusan az üzemanyag ára, és a nyugdíjasok pénztárcájában sem jelenik meg varázsütésre néhány tízezer forint.
Öt hónap után még mindig a múlt a főszereplő?
Ruff Bálint szerint az országban még mindig sokan nem érzékelik, mekkora problémákat örökölt az új kormányzat. Az interjúban az előző tizenhat év politikai működését és a szabályok megsértésének kultúráját is bírálta.
A Kontroll nélkül szerkesztőségi véleménye szerint azonban lassan elérkezik az a pont, amikor a választóknak már nem újabb magyarázatokra, hanem kézzelfogható eredményekre van szükségük.
A választásokat ugyanis meg lehet nyerni a múlt bírálatával. Kormányozni viszont a jelenben kell.
És bármennyire kellemetlen, a választópolgárok nem kizárólag alkotmányjogi reformokon keresztül érzékelik az ország állapotát.
Új alkotmány, régi kérdés: mikor lesz jobb az élet?
A Tisza-kormány történelmi változásként beszél a saját politikai szerepéről. Ruff Bálint szerint a kétharmados parlamenti többség nélkül nem lehetett volna teljesen felszámolni a korábbi rendszer intézményi örökségét.
De azért tegyünk fel néhány egyszerű kérdést!
Mikor lesznek érezhetően magasabbak a magyar bérek? Mikor csökkennek a mindennapi megélhetés terhei? És mikor jutunk el oda, hogy a kormány sikereit ne elsősorban az előző kormány hibáival kelljen magyarázni?
Mert ha a politikai kommunikáció önmagában gazdasági növekedést eredményezne, Magyarország már régen megelőzte volna Svájcot.
Kontroll nélkül: alkotmányt lehet írni, bizalmat viszont ki kell érdemelni!
Egy új alkotmány megalkotása valóban lehet történelmi feladat. De attól, hogy valaki új szabályokat szeretne, még nem bizonyította, hogy jobban is tud kormányozni.
Ruff Bálint és a Tisza-kormány előtt most éppen ez a feladat áll.
Nem elég bejelenteni, hogy új országot építenek. A magyar embereknek érezniük is kellene, hogy az ország jobb irányba halad.
Mert a politikusoknak lehet az alkotmány a legfontosabb olvasmányuk, de a családok többsége hónap végén inkább a bankszámlaegyenlegét nézegeti.


