Reklámadó: a magyar médián csattanhat az újabb különadó

2026.11.14

A hazai médiacégek versenyképességét és a tartalmak minőségét is veszélyeztetheti a reklámadó visszahozása – figyelmeztetett Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség elnöke az InfoRádió november 13-i beszámolójában. A szakmai kifogás lényege: az új teher attól még elvisz pénzt a magyar szerkesztőségektől, hogy közben a globális platformokat is megadóztatnák.

A vita középpontjában a 2027-re tervezett, sávos reklámadó áll. A KPMG adószakmai összefoglalója szerint a benyújtott javaslat a reklámközzétevők adóalapjának első 500 millió forintjára nulla százalékot alkalmazna. Az 500 millió és 10 milliárd forint közötti részre 2,5, a 10 és 40 milliárd közötti részre 4,5, a 40 milliárd feletti részre pedig 7,5 százalék jutna.

Ez sávos számítás: a magasabb kulcs az adott értékhatár fölötti részre vonatkozna, nem automatikusan a vállalkozás teljes reklámadóalapjára. A javaslat kapcsolt vállalkozásoknál összeszámítási szabályt is bevezetne, ezért a cégenként külön vizsgált bevétel önmagában nem feltétlenül mutatja meg a várható terhet.

Novák Péter szerint a médiavállalatok két kellemetlen lehetőség között választhatnának: maguk viselik a többletköltséget, vagy megpróbálják továbbhárítani. Utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy a hirdetők reklámkerete is megnő. Az elnök beruházások elhalasztását, visszafogását és ezen keresztül a tartalomszolgáltatás gyengülését tartja lehetséges következménynek. Ezek szakmai előrejelzések, nem már bekövetkezett veszteségek.

A Reklámszövetség álláspontja szerint a magyar szereplők helyzetén az sem változtatna érdemben, ha a nemzetközi platformok befizetnék az adót: a hazai vállalatok saját többletterhe akkor is megmaradna.

A kifogásoknak intézményi előzményük is van. A Médiatanács november 5-i állásfoglalása nem vitatta a globális platformok közteherviselésbe vonásának célját, és elismerte a javaslat előrelépéseit a 2014-es szabályozáshoz képest. A tervezett bevezetést ugyanakkor nem támogatta. Arra figyelmeztetett, hogy a bevételt terhelő adó nyereségtől függetlenül von el forrást, így a hírszolgáltatás, a saját műsorgyártás és a fejlesztések költségvetését is érintheti.

Szerkesztőségi vélemény: jobboldali, nemzeti gazdasági szemmel nehéz sikertörténetként eladni olyan intézkedést, amelynek árát a magyar tartalom-előállítók is megfizetik. A hazai vállalkozások védelme nem merülhet ki abban, hogy az adóbeszedés előtt megveregetjük a vállukat.

A globális óriások megadóztatása hangzatos politikai vállalás. A mérce azonban az, mi marad utána a magyar piacon. Több saját műsor? Erősebb szerkesztőségek? Kiszámíthatóbb működés? Vagy csak újabb sor a költségkimutatásban?

A kormánytól ezért számszerű, ellenőrizhető választ érdemes várni arra, hogyan előzné meg a szakma által jelzett károkat. A hazai média sokszínűségét nem lehet pusztán ünnepi beszédekből finanszírozni. A közteherviselés fontos, de az adópolitika nem attól lesz okos, hogy a pénztárgép hangosabban csörög.

Szerkesztői megjegyzés: ellenőrizve 2026. november 14-én. A friss fejlemény Novák Péter november 13-i nyilatkozata; az adókulcsokat a benyújtott javaslat ismert tartalmaként ismertetjük. A várható piaci következmények az idézett szervezetek álláspontjai.

Képaláírás: AI-val készült, szöveg nélküli szerkesztőségi karikatúra a reklámadó körüli vitáról. Fikciós ábrázolás, nem dokumentumkép.


Share