Ötmilliárdos szigor a plakáton, ötmilliós minimum a kasszánál – így büntetné a kormány a szennyező nagyüzemeket

A kormány ötmilliárd forintos bírságplafonnal üzent hadat a környezetszennyező nagyvállalatoknak. Jól hangzik, szép nagy szám, plakáton is kiválóan mutat. A Magyar Közlöny apró betűs része azonban már jóval árnyaltabb történetet mesél.

A 2026. október 9-én megjelent kormányrendelet valóban jelentősen megemeli a környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységeknél kiszabható bírság felső határát: az eddigi kétmilliárd helyett akár ötmilliárd forint is lehet a büntetés. Fontos azonban az "akár" szó. Ez nem automatikusan kiszabott összeg, hanem a jogszabályban meghatározott legmagasabb lehetséges bírság.

Az ismételten szabálytalankodó vállalkozásoknál megjelenik egy árbevételhez kötött alsó határ is. A bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább ötmillió forintot.

Vagyis a kormányzati kommunikációban ötmilliárd dübörög, a jogszabály kötelező minimumánál pedig már ötmillió kopogtat.

Az árbevétel-arányos szabály nem minden első alkalommal hibázó cégre vonatkozik. Többek között akkor alkalmazható, ha a vállalkozást az előző öt évben legalább kétszer már jogerősen környezetvédelmi bírsággal sújtották, vagy ebben az időszakban véglegesen megállapított környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozott.

Ez kétségtelenül szigorítás. A kérdés azonban nem az, hogy a jogszabály címében mekkora szám szerepel, hanem az, hogy a hatóságok milyen gyorsan tárják fel a szabálytalanságokat, mekkora büntetéseket szabnak ki a gyakorlatban, és valóban kikényszerítik-e a környezeti károk helyreállítását.

Mert egy több százmilliárdos forgalmú nagyvállalatnak az ötmillió forint nem feltétlenül büntetés. Inkább olyan összeg lehet, amelyet a pénzügyi osztály egy vastagabb kávéfolt alatt is nehezen vesz észre.

Az ötmilliárdos felső határnak akkor lesz valódi jelentősége, ha a hatóság szükség esetén alkalmazni is meri. Ha viszont a kirakatban marad a hatalmas szám, miközben a kasszánál udvariasan elkérik az aprót, akkor nem környezetvédelmi fordulatot, hanem kommunikációs füstgépet kaptunk.

A gyárkémény füstjét pedig sajtóközleménnyel még egyetlen település fölül sem sikerült elfújni.

Képaláírás: Mesterséges intelligenciával készült szatirikus illusztráció; nem valós gyárat vagy konkrét vállalkozást ábrázol.

Szerkesztői forrás: a Magyar Közlöny 2026. október 9-i kiadása⁠, valamint a rendelet részleteinek összefoglalása⁠.