Orbán Anita négy évről beszélt, de Szijjártó már 28 nappal kinevezése után Washingtonban tárgyalt

Orbán Anita külügyminiszter történelmi diplomáciai sikerként értékelte washingtoni látogatását, és Szijjártó Péter korábbi amerikai kapcsolataival hasonlította össze saját eredményét. A korabeli dokumentumok azonban fontos részletekkel árnyalják az összehasonlítást.
Orbán Anita november 1-jén az ATV Heti Napló című műsorában beszélt az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásairól. A külügyminiszter szerint a látogatás minden várakozásukat felülmúlta, és különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter fél évvel a Tisza-kormány választási győzelme után fogadta.
Orbán Anita szerint elődjének, Szijjártó Péternek ehhez négy évre volt szüksége.
Mit mutatnak a korabeli dokumentumok?
Szijjártó Pétert 2014. szeptember 23-án nevezték ki külgazdasági és külügyminiszternek, esküjét szeptember 24-én tette le.
Alig 28 nappal később, 2014. október 21-én már Washingtonban tárgyalt.
A korabeli magyar kormányzati tájékoztatás szerint Victoria Nulanddal, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettesével folytatott megbeszélést.
Az út programjában Amos Hochstein amerikai energiaügyi különmegbízottal, valamint amerikai nagyvállalatok vezetőivel tervezett találkozók is szerepeltek.
A korabeli beszámolók megerősítik, hogy Szijjártó valóban tárgyalt Nulanddal.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy 2014 októberében nem John Kerry amerikai külügyminiszter fogadta Szijjártót, hanem a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője.
Szijjártó és John Kerry: már 2016-ban közös tanácskozáson
A rendelkezésre álló adatok szerint Szijjártó Péter 2016. július 21-én Washingtonban részt vett az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció John Kerry által vezetett külügyminiszteri tanácskozásán.
Ez kevesebb mint két évvel Szijjártó kinevezése után történt.
A közös nemzetközi tanácskozáson való részvétel azonban nem azonos egy külön, kétoldalú külügyminiszteri tárgyalással.
2018. május 30-án Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már kétoldalú találkozón fogadta Szijjártó Pétert Washingtonban.
Orbán Anita négyéves összehasonlítása tehát a kétoldalú külügyminiszteri fogadás szempontjából értelmezhető, de nem jelenti azt, hogy Szijjártó addig nem tárgyalt volna magas rangú amerikai vezetőkkel.
Mit ért el Orbán Anita Washingtonban?
A magyar külügyminiszter október 29-én Marco Rubióval két együttműködési dokumentumot írt alá.
Az egyik a regionális energiabiztonságról, a földgáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztéséről, a másik a bűnüldözési együttműködés és az információcsere erősítéséről szól.
Orbán Anita további magas rangú amerikai tisztviselőkkel is tárgyalt, és elmondása szerint a látogatás során olyan intenzív diplomáciai találkozósorozat valósult meg, amelyre évtizedek óta nem volt példa.
A külügyminiszter ugyanakkor maga is elismerte, hogy az új energetikai infrastruktúra kiépítése akár évekig tarthat. Vagyis a washingtoni szándéknyilatkozatokból nem következik azonnali, nagy mennyiségű új energiaszállítás.
Diplomáciai siker vagy politikai kommunikáció?
Orbán Anita washingtoni látogatása kétségtelenül fontos diplomáciai esemény volt. Marco Rubio fogadta, több magas rangú amerikai tisztviselővel tárgyalt, és két együttműködési dokumentumot írt alá.
A Szijjártó Péterrel való összehasonlítás azonban csak akkor ad pontos képet, ha figyelembe vesszük a két találkozó típusát, időpontját és politikai körülményeit.
A korábbi külügyminiszter ugyanis már néhány héttel hivatalba lépése után Washingtonban folytatott magas szintű tárgyalásokat, később pedig amerikai külügyminiszterekkel is részt vett diplomáciai egyeztetéseken.
A magyar–amerikai kapcsolatok ráadásul nem 2026 októberében kezdődtek. Az energetikai és biztonságpolitikai együttműködésnek korábbi kormányok alatt is voltak előzményei.
A Kontroll nélkül álláspontja szerint a diplomáciai eredményeket nem pusztán a fogadások időpontja, hanem a Magyarország számára elért konkrét előnyök alapján kell megítélni.
Orbán Anita washingtoni útja ezért fontos fejlemény, de a hosszú távú siker mércéje az lesz, hogy a most aláírt dokumentumokból milyen megvalósuló beruházások, szerződések és gazdasági előnyök születnek.
A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy ki hány hónap alatt jutott be az amerikai külügyminiszterhez, hanem az, hogy mit hozott haza Magyarországnak.


