Négy kulcsfőváros, négy nagykövet nélkül maradt poszt – így néz ki az új magyar diplomácia?

Washington. Moszkva. Kijev. Párizs.

Négy főváros, ahol most különösen komoly magyar érdekek forognak kockán. És van még valami közös bennük: Magyarországnak jelenleg egyik helyen sincs hivatalban új nagykövete.

Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy a külügyi vezetés korábban nagyszabású nagykövetcserébe kezdett, és több tucat misszióvezető hazarendeléséről döntött.

Nagytakarítás megvolt.

Csak úgy tűnik, néhány kulcsfontosságú helyen az új embert még nem sikerült a székbe ültetni.

Washington: nagykövet nélkül az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok a világ egyik meghatározó hatalma és Magyarország NATO-szövetségese.

Energia, gazdaság, biztonságpolitika, katonai együttműködés, szankciók. Akad néhány apróság, amit két ország esetleg nagyköveti szinten is szeretne intézni.

Washingtonban azonban jelenleg ideiglenes ügyvivő vezeti a magyar képviseletet.

Jogos a kérdés:

ha Washington stratégiai jelentőségű Magyarországnak, miért hívták vissza a nagykövetet azelőtt, hogy az utódlását rendezték volna?

Moszkva: diplomáciai konfliktus van, nagykövet nincs

Moszkvában sem éppen uborkaszezon van.

Magyarország és Oroszország között diplomaták kölcsönös kiutasítására került sor, miközben az energiaellátás és számos külpolitikai kérdés miatt továbbra is kiemelten fontos a két ország kapcsolata.

És éppen ebben az időszakban nincs kinevezett magyar nagykövet Moszkvában.

Ennél jobb időzítést nehéz lett volna kitalálni.

Kijevben sem sikerült előbb rendezni az utódlást

Ukrajnával szintén akad néhány megoldandó ügy.

Háború zajlik a szomszédunkban, ott van a kárpátaljai magyarság helyzete, valamint egy sor biztonságpolitikai és diplomáciai kérdés.

Ehhez képest Kijevben sincs jelenleg új magyar nagykövet.

Lehet új külpolitikát építeni.

De talán nem ártana közben diplomatákat is küldeni oda, ahol éppen a legnagyobb szükség lenne rájuk.

Párizsban legalább már látszik az utód

Franciaország esetében már ismert az új nagykövetnek szánt személy, a kinevezési folyamat azonban még nem zárult le, így ott is ügyvivő vezeti a magyar képviseletet.

Tehát ugyanaz a furcsa kép rajzolódik ki:

előbb bontották le a régi rendszert, és csak utána kezdik teljesen felépíteni az újat.

Nem a személycsere a probléma

Egy új kormány természetesen lecserélheti azokat a nagyköveteket, akikkel nem kíván együtt dolgozni. Ebben önmagában nincs semmi rendkívüli.

A kérdés az, miért nem készítették elő az utódlást?

Ha valakit hazahívunk egy stratégiai jelentőségű állomáshelyről, nem ördögtől való gondolat, hogy már tudjuk, ki ül majd a helyére.

Washingtonban.

Moszkvában.

Kijevben.

Párizsban.

Nem valamelyik jelentéktelen diplomáciai kirendeltségről beszélünk, hanem a magyar külpolitika szempontjából meghatározó fővárosokról.

Az ügyvivők természetesen működtetik a képviseleteket, tehát a nagykövetségek nem húzták le a rolót. De egy ideiglenes ügyvivő nem egyszerűen egy másik elnevezése a kinevezett nagykövetnek.

Ezért ideje lenne a kormánynak elmagyaráznia:

Miért kellett előbb hazahívni a nagyköveteket, és csak utána keresni vagy kinevezni az utódokat?

Mikor lesz ismét nagykövetünk Washingtonban, Moszkvában, Kijevben és Párizsban?

És legfőképpen:

így néz ki a tudatos külpolitikai újratervezés, vagy egyszerűen sikerült gyorsabban lebontani a régit, mint felépíteni az újat?

Mert új külpolitikát meghirdetni könnyű.

Működő diplomáciát fenntartani már valamivel nehezebb.