Milliárdok, egyetlen ajánlattevő és hiányos dokumentáció: elkészült a jelentés az augusztus 20-i ünnepség botrányos közbeszerzéséről
Közel 17,5 milliárd forintos eredeti szerződés, több mint négymilliárdos új megbízás és mindössze egyetlen tényleges ajánlattevő. Elkészült a Belügyminisztérium vizsgálati jelentése a 2026-os augusztus 20-i állami ünnepség körül kialakult közbeszerzési vitáról. Bár a vizsgálóbizottság szerint a rendkívüli beszerzési eljárás jogalapja megfelelő volt, több dokumentációs hiányosságot is feltártak. A kérdések tehát nem tűntek el a tűzijáték füstjével együtt.
Három céget hívtak meg, de csak egy adott ajánlatot
A Belügyminisztérium október 9-én közzétett tájékoztatása szerint az állami ünnepség megszervezése rendkívüli helyzetbe került, miután az eredeti fővállalkozóval, a Lounge Event Kft.-vel szerződést bontottak.
A hivatalos indoklás alapján a vállalkozás pénzügyi nehézségei és az elmaradt alvállalkozói kifizetések veszélyeztették az ünnepség megtartását. A Lounge Event ugyanakkor vitatta a szerződés felmondását.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal három céget kért fel ajánlattételre, azonban végül kizárólag a HARDROCK Szolgáltató Kft. nyújtott be ajánlatot.
Vagyis egy többmilliárdos állami megbízásnál tényleges árverseny nem alakult ki.
A milliárdok, amelyekről most beszélni kell
Korábbi szerződések kerete
17,47 Mrd Ft
Új szerződés felső összege
4,05 Mrd Ft
A Belügyminisztérium által közölt bruttó szerződéses összegek. Az eltérő programtartalom miatt különbségük nem tekinthető végleges megtakarításnak.
A vizsgálat szerint az eredeti szerződések és az új megbízás felső összege között több mint 13,4 milliárd forint a különbség.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy ennyit megtakarított az állam. Az új rendezvény műszaki tartalma eltért az eredetitől, és egyes pénzügyi elszámolások továbbra is nyitottak.
A korábbi szerződésben ráadásul 18 százalékos ügyviteli díj szerepelt bizonyos tételeken, míg az új megállapodás külön ilyen százalékos felárat nem tartalmazott.
Már a közbeszerzés előtt egyeztethettek?
Az ügy egyik legérzékenyebb pontja a korábban nyilvánosságra került levelezés.
A G7 által ismertetett információk szerint a HARDROCK ügyvezetője, Besnyő Dániel már a hivatalos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kapcsolatba lépett a korábbi szervezővel, és adatokat kért a rendezvény részleteiről.
A belügyi bizottság szerint a rendkívüli helyzet indokolhatta az alternatív megoldások előzetes feltérképezését. A levelezések önmagukban nem bizonyítják, hogy előre kiválasztották volna a nyertest.
Fontos azonban, hogy a bizottság nem vizsgálta teljeskörűen a levelezés hitelességét és jogi jelentőségét.
Hiányosságokat talált a minisztérium saját vizsgálata is
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a döntéshozatal, a vállalkozások kiválasztási szempontjai és a költségbecslés dokumentálása nem volt megfelelő.
A bizottság ezért átláthatóbb eljárásokat, erősebb állami ellenőrzést, több szereplő bevonását és a pénzügyi elszámolások tételes felülvizsgálatát javasolta.
Külön figyelmet érdemel az a javaslat is, hogy vizsgálják meg a tényleges teljesítéseket, a pirotechnikai eszközök felhasználását és a visszakövetelhető előlegeket.
Ezeket a kérdéseket nem lehet egyetlen minisztériumi közleménnyel lezárni.
Kontroll nélkül: a nemzeti ünnep nem lehet politikai vagy üzleti játszótér!
Augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Szent István államalapításának megemlékezése nem válhat a politikai és üzleti érdekek közötti huzavona áldozatává.
A Kontroll nélkül álláspontja szerint teljesen mindegy, melyik kormány van hatalmon: amikor közpénzek milliárdjairól születnek döntések, a magyar embereknek joguk van tudni, pontosan ki, miért és mennyi pénzért kapott megbízást.
A Tisza-kormánytól különösen indokolt számon kérni az átláthatóságot, hiszen a politikai megújulás ígérete önmagában semmit sem ér, ha a gyakorlatban továbbra is megválaszolatlan kérdések maradnak a közbeszerzések körül.
A döntő kérdés most már nem pusztán az, hogy szabályosan választották-e ki az új rendezvényszervezőt, hanem az is, hogy az utolsó forintig elszámoltatható-e az ünnepségre fordított közpénz.
A minisztériumi vizsgálat nem állapított meg bizonyított korrupciót, de nem is jelent teljes körű felmentést minden felmerült kifogás alól.
A magyar adófizetőknek pedig nem magyarázkodásra, hanem ellenőrizhető elszámolásra van szükségük.
Mert a tűzijáték néhány percig tart. A közpénzekkel való elszámolás felelőssége viszont nem érhet véget az utolsó rakéta felrobbanásával.