Mégsem hazudott Orbán Viktor? Szerbiában már ítélet is született a gázvezeték közelében talált robbanóanyagok ügyéhez kapcsolódó nyomozásban

A magyarkanizsai robbanóanyagok ügyében már bírósági ítélet is született egy kapcsolódó bűncselekmény miatt. A történet újra felveti a kérdést: vajon túl gyorsan nevezték politikai színjátéknak azt, amit Orbán Viktor és a Fidesz biztonsági fenyegetésként kezelt?
Áprilisban Magyarország egy rendkívül aggasztó hírre ébredt. A szerb hatóságok a magyar energiaellátás szempontjából kiemelten fontos gázvezeték közelében robbanóanyag-gyanús eszközöket találtak.
Orbán Viktor miniszterelnök azonnal lépett, összehívta a Védelmi Tanácsot, és intézkedéseket kezdeményezett a stratégiai infrastruktúra védelmére.
Akkor sokan megkérdőjelezték a történet valódiságát. Magyar Péter politikai színjátékról beszélt, és olyan vélemények is megjelentek, amelyek szerint az egész ügy a választási kampány része lehetett.
Most azonban újabb fejlemény történt.
Amikor a politikai gúnyolódás találkozik a bírósági ítélettel
A szerbiai nyomozás során egy hétfős csoport került a hatóságok látókörébe, amelynek tagjai a gyanú szerint robbanóanyagokkal, robbanószerkezetekkel és katonai drónokkal foglalkoztak.
A csoport egyik tagját a szabadkai bíróság egy év házi őrizetre ítélte, miután vádalkut kötött. Az eljárás szerint a férfi pénzért vállalta egy robbanószerkezettel felszerelt drón szállítását.
Ez már nem politikai nyilatkozat, hanem bírósági döntés.
Ugyanakkor az ítélet nem bizonyítja, hogy az elítélt személy helyezte el a gázvezeték mellett talált robbanóanyagokat, vagy hogy a vezetéket valóban fel akarták robbantani.
De egy dolgot mindenképpen megmutat: a hatóságok által vizsgált történetnek volt olyan büntetőjogi vonatkozása, amelyben már ítélet született.
Orbán Viktor komolyan vette a veszélyt. És ha éppen ez volt a felelős döntés?
Képzeljük el egy pillanatra, hogy egy ország vezetője arról kap tájékoztatást, hogy a lakosság energiaellátását biztosító infrastruktúra közelében robbanóanyagokat találtak.
Mit kellene tennie?
Hátradőlni, és megvárni, amíg minden kétséget kizáróan bebizonyosodik a veszély?
Vagy azonnal intézkedni, hogy a magyar családok biztonságát semmi ne veszélyeztesse?
Orbán Viktor az utóbbit választotta.
És a mostani fejlemények fényében egyáltalán nem tűnik indokolatlannak, hogy a magyar kormány komolyan kezelte a szerb hatóságoktól érkező információkat.
Mert a nemzetbiztonság nem politikai játék.
Egy gázvezeték esetleges megrongálása nem pártokat, hanem embereket érintene. Családokat, időseket, gyermekeket, kórházakat és munkahelyeket.
Magyar Péternek talán ideje lenne újragondolnia a korábbi kijelentéseit
Amikor egy politikus súlyos biztonsági ügyet nevez színjátéknak, különösen nagy felelősséget vállal.
Magyar Péternek természetesen joga volt kérdéseket feltenni, kételkedni és számon kérni a bizonyítékokat.
De vajon nem ment túl messzire, amikor az intézkedéseket politikai színházként értékelte?
Most, hogy a kapcsolódó nyomozásban már ítélet is született, érdemes lenne ismét megvizsgálni az akkori kijelentéseket.
Mert a politikai vitában könnyű hangzatos mondatokat megfogalmazni.
Csakhogy egy ország biztonságáért felelősséget vállalni egészen más feladat.
A Fideszt támadták, miközben a hatóságok dolgoztak
A történetben különösen figyelemre méltó, hogy miközben Magyarországon a politikai vita arról szólt, vajon valós-e a fenyegetés, Szerbiában büntetőeljárás folyt.
A mostani ítélet önmagában nem igazolja a korábbi kormányzati kommunikáció minden részletét. De azt sem lehet többé figyelmen kívül hagyni, hogy az ügynek valós, bíróság által is értékelt büntetőjogi szála van.
A Fidesz és Orbán Viktor biztonsági intézkedéseinek megítélésekor ezt a tényt is mérlegelni kell.
Mert attól, hogy egy politikai ellenfél valamire azt mondja, hogy színjáték, még nem biztos, hogy valóban az.
Kontroll nélkül: az igazság előbb-utóbb minden politikai szereplőt utolér
A magyarkanizsai ügynek még mindig vannak tisztázatlan részletei. Fontos lenne pontosan megismerni, kik helyezték el a robbanóanyagokat, mi volt a céljuk, és létezett-e konkrét támadási terv a magyar energiaellátás ellen.
De a történet már most komoly tanulságot hordoz.
Orbán Viktor és a Fidesz a rendelkezésükre álló információk alapján biztonsági intézkedéseket hoztak. Magyar Péter ezzel szemben politikai színjátékként bírálta a történteket.
A mostani fejlemények után joggal merül fel a kérdés:
Vajon nem Orbán Viktor volt az, aki felelősebben kezelte a helyzetet?
Ezt a kérdést akkor is fel kell tenni, ha a válasz politikailag kényelmetlen.
Mert Magyarország biztonsága nem lehet kampányeszköz.
És ha egy ország vezetője időben intézkedik egy lehetséges veszély miatt, akkor nem feltétlenül támadni kell érte.
Lehet, hogy egyszerűen el kell ismerni: helyesen cselekedett.
A végső igazságot a bizonyítékok fogják megmutatni, nem a politikai hangoskodás.


