Kamatvágás helyett kézifék: az MNB nem hiszi el, hogy elmúlt az inflációs veszély

2026.10.21

Belföld / Gazdaság | 2026. október 21.

Hiába mértek szeptemberben mindössze 1,6 százalékos inflációt, a Magyar Nemzeti Bank nem csökkentette az alapkamatot. A Monetáris Tanács 5,50 százalékon tartotta azt, mert az üzemanyagok drágulása, a nemzetközi energiaárak és a bizonytalan pénzpiaci környezet ismét felfelé tolhatják az árakat. Magyarul: a kedvező inflációs adat megérkezett, de a jegybank még nem bontotta ki a pezsgőt.

Maradt az 5,50 százalék

Az október 20-i döntés október 21-én lépett hatályba. Az alapkamat változatlanul 5,50 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata 4,50, a fedezett hitelé pedig 6,50 százalék maradt. A döntés indoklása szerint a jelenlegi kamatszint szükséges az inflációs cél tartós eléréséhez és a pénzügyi piacok – különösen a forintpiac – stabilitásához.

A kamattartás nem azt jelenti, hogy a gazdaság összeomlott, de azt sem, hogy minden veszély elmúlt. A magasabb kamat fékezheti a hitelfelvételt és a fogyasztást, ugyanakkor támogathatja a forintot, valamint visszafoghatja az inflációs várakozásokat.

A jegybanki alapkamat és a lakossági hitelek árazása között van kapcsolat, de az nem automatikus és nem azonnali. A bankok a piaci hozamokat, a forrásköltségeket, a kockázatokat és a versenyt is figyelembe veszik. Ezért egy kamattartásból nem következik, hogy minden hitel kamata változatlan marad.

Az üzemanyag ismét belerúghat a kosárba

Az MNB szerint szeptemberben 1,6 százalékos volt az infláció, a maginfláció pedig 1,9 százalék. Az élelmiszerárak csökkentek, miközben az üzemanyagok gyorsuló drágulása már felfelé húzta az összesített mutatót.

A jegybank arra számít, hogy 2026 egészében átlagosan 1,8 százalékos lehet az infláció, 2027-ben azonban 3,1 százalékra emelkedhet. Ennek fő okaként a drágább üzemanyagot és a dohánytermékek jövedéki adójának változását jelölte meg. Közben a magas világpiaci olaj- és gázárak, az erős dollár és az emelkedő nemzetközi hozamok is szűkítik a magyar monetáris politika mozgásterét.

Szerkesztőségi vélemény: a költségvetési beszéd nem kamatcsökkentés

A jegybank most lényegében azt mondta: előbb lássuk, mi valósul meg a kormány ígéreteiből. Az MNB külön is kiemelte, hogy a költségvetési pálya, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások és a gazdaságpolitikai intézkedések piaci fogadtatása befolyásolja a későbbi mozgásteret.

Ez kellemetlen, de hasznos valóságteszt. Egy kétórás parlamenti beszédben könnyű egyszerre béremelést, adócsökkentést, beruházást és hiánycsökkentést ígérni. A kötvénypiac viszont nem tapsol: számol.

Az alacsony szeptemberi infláció jó hír. A kamat változatlansága viszont jelzi, hogy a jegybank nem akar egyetlen szép adatból gazdasági tavaszt hirdetni. A pénzpiacon ugyanis a korai örömnek rendszerint kamata van.

Szerkesztői megjegyzés: a számokat és az előrejelzéseket az MNB 2026. október 20-i közleménye alapján ellenőriztük. A cikk nem személyre szabott pénzügyi tanácsadás.

Kép: mesterséges intelligenciával készült, szöveg nélküli, 16:9-es gazdasági illusztráció; nem dokumentumfotó


Share