HÁROM ÜGY, HÁROM ALKOTMÁNYOSSÁGI VITA: AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULT A FIDESZ–KDNP
Újabb komoly jogi csata körvonalazódik a kormány és az ellenzék között: a Fidesz–KDNP három különböző törvénymódosítás miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, és utólagos normakontrollt kért.
A viták három, egymástól jelentősen eltérő területet érintenek: az Otthon Start Programot, az önkormányzati vezetők juttatásait, valamint a TEK és az Országgyűlési Őrség szervezeti átalakítását.
OTTHON START: A FIDESZ–KDNP SZERINT A FIATALOK ÉS A CSALÁDOK IS RÁFIZETHETNEK
Az első kifogás az Otthon Start Programhoz kapcsolódó lakásépítési beruházások szabályozását érinti.
A Fidesz–KDNP álláspontja szerint a módosítás akadályozhatja egyes kiemelt beruházások építési engedélyezését, illetve lehetőséget teremthet folyamatban lévő eljárások felfüggesztésére.
Az ellenzéki frakciószövetség azt állítja, hogy ennek következményeit végül olyan fiatalok és családok is megérezhetik, akik már kiválasztották leendő otthonukat, szerződést kötöttek, foglalót vagy előleget fizettek.
Ez már nem pusztán parlamenti szócsata.
Ha egy jogszabály-módosítás valóban hátrányosan érint már folyamatban lévő lakásügyleteket, annak nagyon is kézzelfogható következménye lehet az érintettek számára.
Hogy a kifogás alkotmányjogilag megalapozott-e, arról viszont nem a Fidesz és nem a Tisza mondja ki az utolsó szót, hanem az Alkotmánybíróság.
POLGÁRMESTERI FIZETÉSEK: HOL HÚZÓDIK AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG HATÁRA?
A második ügy a polgármesterek, valamint a vármegyei közgyűlési elnökök juttatásait érinti.
A Fidesz–KDNP kifogásolja a polgármesteri fizetések befagyasztását, a költségtérítések megszüntetését, illetve egyes vármegyei közgyűlési elnökök fizetésének csökkentését.
A frakciószövetség szerint ez nem egyszerűen arról szól, hogy ki mennyi pénzt visz haza hó végén. Álláspontjuk szerint a változtatások jogbiztonsági és egyenlőségi kérdéseket is felvetnek, továbbá érinthetik a helyi közösségek önállóságát.
Most az Alkotmánybíróság előtt lesz lehetőség ezeket az érveket jogi szempontból megvizsgálni.
TEK ÉS ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG: KI FELÜGYELI A PARLAMENT BIZTONSÁGÁT?
A harmadik ügy talán a legnagyobb intézményi vitát hozhatja.
A TEK október elsejétől már nem önálló rendvédelmi szervként működik, hanem az ORFK irányítása alatt. Az Országgyűlési Őrség pedig a Készenléti Rendőrségen belül működik tovább.
A Fidesz–KDNP szerint különösen az Országgyűlési Őrség átalakítása vet fel alapvető kérdést.
Az ellenzéki frakciószövetség érvelésének lényege: ha a Parlament biztonságáért felelős szervezet a végrehajtó hatalom által irányított rendőrségi struktúrába kerül, akkor vizsgálni kell, hogy megfelelően biztosított marad-e a törvényhozás intézményi önállósága.
Ez már túlmutat azon, hogy melyik politikai oldalnak tetszik vagy nem tetszik egy szervezeti átalakítás.
A kérdés az, hogy az új rendszer megfelel-e az Alaptörvényből következő intézményi garanciáknak.
MOST AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON A SOR
Három ügy. Három különböző terület. Egy közös pont: mindhárom esetben az Alkotmánybíróságtól várnak választ arra, hogy a megtámadott szabályozás összhangban áll-e az Alaptörvénnyel.
A politikai üzengetésből valószínűleg addig sem lesz hiány. Ebben a Parlament hagyományosan nem szenved kapacitáshiányban.
A lényegi kérdés azonban most már jogi:
kiállják-e az alkotmányossági próbát a megtámadott törvénymódosítások?
Erre nem Facebook-poszt, nem sajtótájékoztató és nem pártközlemény fog végleges választ adni.
Most az Alkotmánybíróság következik.
Kontroll nélkül – Kérdezünk. Utánajárunk. Kimondjuk