Hadházy borított: TISZA-képviselő cége is pénzt kapott a paksi földügyletből

Újabb fordulat a paksi földvásárlások ügyében. Hadházy Ákos szerint Sárosi József, a TISZA szekszárdi országgyűlési képviselője közvetítőként hasznot húzott az egyik vitatott tranzakcióból. Sárosi elismerte, hogy a cége megbízási díjat kapott, de határozottan visszautasítja, hogy bármi törvénytelen történt volna.

Hadházy állítása szerint a Paksi Ipari Park Kft. egyes mezőgazdasági területeket az akkori, általa hivatkozott hektáronkénti 1–1,5 millió forintos piaci árszinthez képest 100–150 millió forintos hektáronkénti áron vásárolt meg. Az ügy miatt korábban feljelentést tett, és a rendőrség nyomozást rendelt el.

Most pedig előkerült Sárosi József neve.

Hadházy szerint egy 5,5 hektáros, több mint 557 millió forintért megvásárolt terület birtokbaadási jegyzőkönyvében Sárosi az eladó kapcsolattartójaként szerepel. A volt képviselő azt állítja, hogy Sárosi közvetítőként vett részt a folyamatban, ezért az új dokumentumokat feljelentés-kiegészítésként átadja a hatóságnak.

Sárosi nem tagadja: a cége pénzt kapott

És itt lesz igazán érdekes a történet.

Sárosi József válaszában azt közölte, hogy az érintett tulajdonos családja valóban az ő cégét bízta meg az ingatlan értékesítésével. A PIP később megvásárolta a földet, az eladó pedig a megállapodás alapján megbízási díjat fizetett Sárosi társaságának. A képviselő a nyilvánosságra került válaszában a díj összegét nem közölte.

Sárosi ugyanakkor azt állítja, hogy ezzel éppen a tulajdonost védte az ingatlanspekulánsoktól. Elmondása szerint egy korábbi, 100 millió forintos ajánlat elfogadásáról beszélte le a családot, majd szabályos megbízási szerződés alapján segített az értékesítésben. Szerinte minden törvényesen, az eladó teljes megelégedésével történt.

Akkor jöjjenek a szerződések és a számok

A történet ezen a ponton nem ítéletet, hanem válaszokat követel.

Mekkora volt pontosan Sárosi cégének megbízási díja? Milyen feladatokat végzett ezért? Pontosan mikor kötötték a megbízási szerződést? Volt-e szerepe az átminősítésben? És hogyan alakult ki az az ár, amelyet végül az állami tulajdonú társaság fizetett?

Hadházy szerint itt súlyos visszaélés gyanúját felvető konstrukcióról van szó. Sárosi szerint viszont egy teljesen törvényes ingatlanközvetítői megbízás történt.

A két történet között akkora a különbség, hogy ezt már nem politikai szlogenekkel kell eldönteni. Elő kell venni a szerződéseket, a számlákat és a pénzmozgásokat.

Ha minden szabályos volt, annak dokumentálhatónak kell lennie.

Ha pedig nem, azt a nyomozásnak kell feltárnia.