Fürcht nem igazolta Magyar Péter iratmanipulációs állítását – más nyomásgyakorlásról viszont beszélt

Magyar Péter egyik korábbi állítását ismét tagadta Fürcht Pál: a volt nyomozó főügyész szerint az ő vezetése alatt Rogán Antal emberei nem jártak be az ügyészségre iratokat eltüntetni vagy neveket kihúzni. A meghallgatás ugyanakkor más, szerinte politikailag befolyásolt utasításokról is szólt. A két állítást együtt érdemes olvasni.
A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság október 21-én hallgatta meg a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét. Az ülés időpontját az Országgyűlés hivatalos meghívója is rögzíti; az elhangzottakról aznap tudósítások, október 22-én további értékelések jelentek meg.
A Telex beszámolója szerint Fürcht műszeres vallomás-ellenőrzést is vállalna az iratokba történő ilyen beavatkozás tagadásával kapcsolatban. Ez Magyar Péter korábbi politikai állításával szembemenő nyilatkozat, de önmagában nem az ügy minden részletét lezáró bizonyítás.
A volt főügyész közben azt is állította, hogy felettesétől kapott politikailag befolyásolt utasítást. Beszélt egy olyan figyelmeztetésről is, amely szerint a Schadl–Völner-ügy előkészítő szakaszában felülről az eljárás lezárását szorgalmazták. Ezek Fürcht állításai; a nyilvános meghallgatás nem tisztázta valamennyi érintett személyét és felelősségét.
Az Index tudósítása szerint Balla György fideszes képviselő konkrét neveket kért az általános hivatkozások helyett. A bizottságot vezető Toroczkai László ugyancsak hiányolta a konkrétumokat, és későbbi zárt ülést kezdeményezett. A tiszás Kiss Máté Zsolt pedig Fürcht saját vezetői felelősségét firtatta.
Szerkesztőségi vélemény: Magyar Péter számára ez kellemetlen pont. Aki egy súlyos állításra politikai érvelést épít, annak az azzal ellentétes nyilatkozattal is el kell számolnia. A közönség joggal várhatja el, hogy a cáfolatot ugyanolyan gondosan mérlegeljék, mint a vádat. A hangerő ehhez nem helyettesítő bizonyíték.
A Fidesz részéről a konkrétumok számonkérése helyes követelmény. Nevek, időpontok, dokumentumok és ellenőrizhető összefüggések nélkül könnyen politikai köd marad abból, aminek tényfeltárásnak kellene lennie. Ugyanez a mérce azonban a volt főügyész többi állítására is vonatkozik: azokat sem lehet pusztán azért félretenni, mert kényelmetlenek valamelyik oldalnak.
A meghallgatást ezért hiba volna teljes felmentésként vagy mindent bizonyító leleplezésként eladni. Egy konkrét állítást Fürcht tagadott, más állításokat megfogalmazott. A következő érdemi kérdés az, melyiket milyen további adat támasztja alá. A politikai szereplőknek erre kellene választ keresniük, ahelyett, hogy minden mondatból azonnal győzelmi jelentést készítenek.
Az olvasó számára is ez a legjobb kapaszkodó: külön kezelni az elhangzott nyilatkozatot, annak bizonyítékait és a hozzá fűzött politikai értékelést. Egy parlamenti mikrofon felerősíti a hangot, de nem hitelesíti automatikusan a tartalmát. A tényfeltárás ott kezdődik, ahol a hangosítás véget ér.
Szerkesztői megjegyzés: az időpontot a parlamenti meghívó, a nyilatkozatokat a Telex és az Index beszámolója alapján ellenőriztük. A teljes hiteles jegyzőkönyvet nem használtuk. A mellékelt, szöveg nélküli karikatúra MI-vel készült, jelképes jelenet.


