EZ KELLETT MÁR! – GYŐZÖTT MAGYARORSZÁG, FELROBBANT A PUSKÁS ARÉNA

Tegnap este végre megérkezett az, amire vártunk: Magyarország győzött! De aki ott volt, pontosan tudja, hogy ez az este nem a kezdő sípszóval indult. A hangulat már jóval korábban, a Verseny utcában elkezdődött.
Péntek este Magyarország 1–0-ra legyőzte Georgiát a Puskás Arénában, ezzel megszerezte első győzelmét az idei Nemzetek Ligája-sorozatban.
És milyen jó volt ezt végre leírni:
GYŐZTÜNK!
Már órákkal a mérkőzés előtt érezni lehetett, hogy ezen az estén valami készül.
A Verseny utcában már javában ment a hangolódás. Magyar mezek, zászlók, éneklés, nevetés, közös készülődés.
Nem kellett külön program.
Mi voltunk a program.
Aztán ahogy közeledett a kezdés, ez a tömeg szépen megindult a Puskás Aréna felé.
Odabent pedig több mint ötvenkétezer ember várta a magyar válogatottat.
És amikor megszólalt a stadion…
Na, azért ezt televízión keresztül nem lehet teljesen átadni.
Ezt ott kell hallani.
Ezt ott kell érezni, amikor egyszerre mozdul meg egy egész lelátó, amikor több tízezer magyar ember ugyanazért a csapatért szorít.
A fiúk pedig ezen az estén meghálálták.
Magyarország fölényben futballozott, és a harmincötödik percben érkezett a pillanat, amire vártunk:
Kerkez Milos fejelt a kapuba!
Egy–nulla!
Kerkeznek ráadásul ez volt az első gólja a magyar felnőttválogatottban.
Nem is választhatott volna rosszabb alkalmat hozzá.
Csak viccelünk.
Ennél jobbat nehéz lett volna.
A második félidőben pedig már minden percnek súlya volt.
Minden szerelésnél felhördült a stadion.
Minden magyar helyzetnél talpon voltunk.
Aztán megszólalt a végső sípszó.
MAGYARORSZÁG 1 – GEORGIA 0.
Vége.
Megvan.
Győztünk.
És talán pontosan erre volt most szüksége ennek a csapatnak és a szurkolóknak is.
Az első két Nemzetek Ligája-mérkőzésen nem sikerült gólt szereznünk. Tegnap viszont megtört a jég, és rögtön három pont lett belőle.
De számunkra ez az este nem csak az eredményről szólt.
Hanem a Verseny utcáról.
A zászlókról.
A Puskás Arénáról.
Az ötvenkétezer-hétszáznyolcvan emberről.
Kerkez fejeséről.
És arról a pillanatról, amikor több tízezer torokból egyszerre szakadt ki az öröm.
EZ KELLETT MÁR, FIÚK!
Tegnap este nem számított, ki honnan jött, mivel foglalkozik vagy mit gondol a világról.
Ott volt egy címer.
Egy zászló.
Egy válogatott.
És egy szó:
MAGYARORSZÁG! 🇭🇺
Szép volt, fiúk!
Erre az estére jó lesz még sokáig emlékezni.




