Brüsszelnek már a magyar állampapír adómentessége is szúrja a szemét? Eljárás indult Magyarország ellen
Újabb front nyílt Brüsszel és Magyarország között. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben, ezúttal a lakossági állampapírok adózása miatt. A tét nem kicsi: a vita érintheti azt az adóelőnyt, amely évek óta a magyar állampapírok egyik legfontosabb vonzereje.
A történet lényege egészen egyszerű. Bizonyos magyar lakossági állampapírok kamata után jelenleg nem kell személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót fizetni. Ha azonban egy magyar magánszemély egy másik uniós ország hasonló állampapírját vásárolja meg, annak kamata főszabály szerint adóköteles lehet.
Brüsszel szerint éppen itt van a probléma.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint ez az eltérő adózási bánásmód visszatarthatja a magyarokat attól, hogy más EU- vagy EGT-tagállamok állampapírjaiba fektessék a pénzüket, ezért felmerülhet a tőke szabad mozgásának korlátozása. (Vadhajtasok)
Hét év után lett belőle probléma
A magyar szabályozás alapjai 2019-re nyúlnak vissza. A cél világos volt: minél több magyar megtakarítást magyar állampapírba terelni, és ezzel növelni az államadósság hazai finanszírozását.
2023-ban még nagyobb lett az állampapírok adózási előnye, amikor számos kamatjövedelemre a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szocho is került, miközben a feltételeknek megfelelő magyar lakossági állampapírok továbbra is mentesek maradtak ezektől a terhektől. (Vadhajtasok)
Most, évekkel később, Brüsszel azt mondja: ez így problémás lehet.
Nem azt követeli Brüsszel, hogy holnaptól adóztassák meg a magyar állampapírt
Ezt azért fontos leszögezni, mielőtt a politikai kommunikációból megszületik a következő világvége.
Az eljárás nem jelenti automatikusan azt, hogy megszűnik a magyar állampapírok adómentessége, és azt sem, hogy a már megvásárolt papírok után hirtelen visszamenőleg adót kellene fizetni.
Magyarország többféleképpen rendezheti a kérdést.
Megszüntetheti vagy szűkítheti a jelenlegi kedvezményt, de akár úgy is dönthet, hogy az adómentességet bizonyos feltételekkel más EU- és EGT-országok állampapírjaira is kiterjeszti. Egy harmadik lehetőség valamilyen objektív feltételhez, például a forintban történő kibocsátáshoz köthetné a kedvezményt, bár ennek uniós jogi megfelelősége külön kérdés lenne. (Vadhajtasok)
Magyarországnak két hónapja van
Az Európai Bizottság október 1-jén küldte meg a hivatalos felszólító levelet Magyarországnak. Az eljárás száma INFR(2026)2155, a magyar félnek pedig két hónapja van arra, hogy válaszoljon a kifogásokra.
Ha Brüsszelt nem győzi meg a válasz, az eljárás következő szakaszba léphet, végső esetben pedig az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy. (Vadhajtasok)
És akkor most ki fizeti a számlát?
Politikailag azért lesz különösen érdekes az ügy, mert bármelyik megoldást választja a magyar kormány, annak következménye lehet.
Ha megszüntetik a magyar állampapír jelenlegi adóelőnyét, az csökkentheti annak vonzerejét a magyar megtakarítók számára. Ha viszont más uniós állampapírokra is kiterjesztik a kedvezményt, akkor éppen a magyar állampapír különleges versenyelőnye csökkenhet.
Vagyis megint sikerült eljutni oda, ahol Brüsszel jogi egyenlő bánásmódról beszél, miközben Budapesten azt kell kiszámolni, hogyan lehet úgy megfelelni az uniós szabályoknak, hogy közben a magyar állam finanszírozása és a magyar megtakarítók se járjanak rosszabbul.
Egy biztos: holnaptól senkinek nem kell pánikszerűen rohannia az állampapírjáért.
De az már nagyon nem mindegy, milyen választ ad a magyar kormány a következő két hónapban.