Birmingham vitte el a római fődíjat: öt barát története nyerte meg a zsűrit

2026.10.25

Film és szórakozás • 2026. október 25.

Clio Barnard I See Buildings Fall Like Lightning című alkotása kapta a legjobb film díját a római filmfesztivál Progressive Cinema versenyében. A szombati díjkiosztón a produkció egyik szereplőjét, Anthony Boyle-t is elismerték: megosztott színészi díjjal távozhatott.

Az október 24-i eredményhirdetést az Auditorium Parco della Musica Sala Petrassi termében tartották. A Jan Komasa lengyel rendező vezette zsűri döntése egy olyan brit történetet emelt ki, amelynek középpontjában a barátság, a társadalmi különbségek és a felnőtt élet egymástól távolodó útjai állnak. Boyle a legjobb férfi alakítás elismerésén Paolo Pierobonnal osztozott, aki a Brianza című filmben nyújtott teljesítményéért kapott díjat.

A fesztivál hivatalos ismertetője szerint Barnard filmje öt birminghami barátot követ. Egy születésnapi találkozó összehozza őket, miközben az életük már eltérő irányba halad: egyikük internetes befektetésekkel gazdagodott meg és Londonba költözött, másikuk futárként dolgozik. A közös múlt megmaradt, a közös jelen azonban egyre kevésbé magától értetődő. A történet Keiran Goddard azonos című regényéből készült.

A forgatókönyvet Enda Walsh írta. A Film Fest Report helyszíni kritikája a szereplők közötti kapcsolatokat és a változó Birmingham megjelenítését emelte ki. A lap értékelése szerint a film személyes történeteken keresztül beszél a fiatal felnőttek bizonytalanságairól. Ez kritikusi vélemény; a mostani hír ellenőrizhető újdonsága a római díj odaítélése.

Más alkotásoknak is jutott komoly elismerés. A zsűri nagydíját Tim Blake Nelson The Life and Deaths of Wilson Shedd című filmje kapta. Rafiki Fariala a Congo Boy rendezéséért nyert, amely a közönségdíjat is megosztva szerezte meg Kasia Smutniak Mustangjával. A legjobb női alakítás díját Victoria Luengo vehette át a Santsért.

Szerkesztőségi vélemény

Egy filmes díjátadó könnyen válik ruhabemutatóvá, amelynek hátterében mellékesen filmeket is vetítenek. Ezért különösen érdekes, amikor az eredmény egy hétköznapi élethelyzetre irányítja a figyelmet: ugyanonnan indultunk, mégsem ugyanoda érkeztünk.

Ehhez nem kell Birminghamig utazni. Egy régi baráti találkozón is hamar kiderülhet, mennyit változott minden. Az egyik ember már befektetésről beszél, a másik a következő havi kiadásokat számolja. A közös emlékek még összekötnek, de a jelenről már nehezebb ugyanazon a nyelven beszélni.

A fesztiváldíj természetesen nem előre kitöltött nézői értékelés. Attól, hogy egy zsűri első helyre tesz egy filmet, még senkinek sem kötelező szeretnie. Arra viszont alkalmas az elismerés, hogy egy kevésbé ismert címre ráirányítsa a figyelmet.

Barnard történetének alaphelyzete önmagában erős kérdést vet fel: meddig tart össze egy társaságot a múlt, ha közben egészen más lett a tagok élete? Ehhez nem feltétlenül kell világvége. Néha elég egy születésnapi asztal, öt régi barát és a kérdés, hogy ki fizeti a következő kört.

Szerkesztői forrásjegyzet: hivatalos római eredménylista, október 24.⁠; hivatalos programfüzet⁠; Film Fest Report helyszíni kritikája⁠.

Képaláírás: MI-vel készült, szöveg nélküli filmes illusztráció. A vásznon látható jelenet és a díjtárgy kitalált; nem filmkocka vagy dokumentumfotó.


Share