Az űrben is működött a Wi-Fi: műholdellenőrzéshez küldtek adatokat a Földre

2026.10.25

Két űreszköz között működött a vezeték nélküli adatkapcsolat, a mérési eredmények egy része pedig műholdas közvetítéssel eljutott Houstonba. A héten bemutatott eredmény egy olyan jövő felé mutat, amelyben az egymás mellett dolgozó űreszközök hatékonyabban oszthatják meg megfigyeléseiket.

Technológia | 2026. október 24.

A Solstar Space október 21-én ismertette Deke Space Communicator nevű berendezésének pályán végzett kommunikációs próbáját. A készülék a Momentus Vigoride–7 űreszközén működött, és a NASA R5–S10 kisműholdjával tartott Wi-Fi-kapcsolatot. A földi továbbításhoz az Iridium hálózatát használták, kísérleti engedély alapján. A célállomás a NASA houstoni Johnson Űrközpontja volt.

A dátumokat érdemes különválasztani: az októberi közlés egy korábbi művelet eredményeiről szólt. A NASA tájékoztatója szerint az R5–S10 szeptember 17-én vált külön a Vigoride–7-től, majd szabadon repülő megfigyelőként dolgozott a közelében. Kötelékrepülést és közelségi műveleteket végzett, felvételeket készített a nagyobb jármű állapotának és működésének vizsgálatához. Az amerikai űrügynökség a műholdak közötti Wi-Fi-adatátvitelt is megerősítette.

A Solstar beszámolója szerint a körülbelül harmincperces művelet alatt több mint 2300 fájlt gyűjtöttek össze. Ezek között képek, infravörös és lézeres távolságmérésből származó adatok is szerepeltek. A közlemény részletes leírása szerint a fájlok egy részét továbbították a földi kutatóknak a művelet közben. A teljes adatmennyiség és a helyszínen továbbított részhalmaz tehát nem ugyanaz.

A kapcsolat két külön feladatot kapcsolt össze. A Wi-Fi az egymás közelében repülő eszközök között vitte az adatokat; a Föld felé vezető szakaszt a műholdas átjátszás biztosította. Ebből nem következik, hogy egy közönséges otthoni routerrel bárki közvetlenül elérhetné Houstont a világűrből.

A fejlesztés mögött korábbi tesztek állnak. A NASA Flight Opportunities programjának összefoglalója szerint a Solstar technológiáját magaslégköri ballonon, kutatórakétán és szuborbitális járművön is próbálták. A Deke első orbitális repülése március 30-án indult; a NASA keskenysávú adatátjátszóként és Wi-Fi-hozzáférési pontként írja le a berendezést.

A NASA a mostani küldetésben vizsgált képességeket a későbbi űrbeli összeszerelés és gyártás előkészítéséhez kapcsolja. A közelségi manőverezés, a megfigyelés és az adatcsere együtt adhat alapot összetettebb, önállóbban dolgozó rendszerekhez. A bemutató azonban technológiai próba: önmagában nem bizonyít egy minden körülmény között működő, kész műholdszerviz-szolgáltatást.

Szerkesztőségi vélemény: Az űripar látványos pillanatai általában lángcsóvával kezdődnek. Ez a fejlesztés inkább azzal, hogy megérkezik egy fájl. Kevésbé filmszerű, de egy későbbi szerelési műveletnél döntő lehet, hogy a mérnökök használható képet kapnak-e arról, amin dolgozni kell. A nagy ígéretek mellett ezért érdemes figyelni az ilyen csendes, mérhető eredményekre is. A világűrben egy sikeresen továbbított állapotjelentésnek jóval több értelme lehet, mint a századik diadalmas prezentációnak.

Szerkesztői forrásjegyzet: Solstar, október 21.⁠, NASA: az R5–S10 küldetése⁠, NASA: a kommunikációs fejlesztés előzményei⁠.

Képaláírás: Mesterséges intelligenciával készült, szöveg nélküli illusztráció a műholdak közötti adatkapcsolatról. A járművek és a fényjelekkel szemléltetett kommunikáció jelképes ábrázolások, nem dokumentumfelvétel.


Share