Aláírás volt, beleegyezés nem? Újabb választási ügyben nyomoz a BRFK
Újabb képviselőjelölt ajánlásai kerültek rendőrségi vizsgálat alá. A kérdés ezúttal nem az, mennyire volt meggyőző a kampány, hanem az: valóban támogatták-e a jelöltet azok, akiknek az aláírása szerepelt a papírokon.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2026. október 15-én délelőtt közölte: gyanúsítottként hallgattak ki egy férfit a választás rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. Az eljárás a budapesti 13. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság feljelentéséből indult.
A rendőrség szerint két párt közös jelöltjének ajánlóívein olyan emberek aláírásai is szerepeltek, akik azt állítják: nem ajánlották az érintettet, adataik mellett tudtuk és beleegyezésük nélkül jelent meg a szignójuk. A jelöltet az ajánlások alapján nyilvántartásba vették. A kihallgatott férfi ugyanakkor azt mondta, hogy az általa gyűjtött aláírások eredetiek. Szabadlábon védekezik.
Két közlemény, külön ügyek
Az előző napon, október 14-én a BRFK egy másik eljárásról is beszámolt. Abban egy nő és egy férfi volt a gyanúsított, a feljelentést pedig a Nemzeti Választási Iroda tette.
A szerdai közlemény szerint az egyik jelölt ajánlóívein tizenkét olyan személy aláírását találták, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek. A két érintett nem tett vallomást, és szintén szabadlábon védekezett. Ezt az adatot nem szabad ráhúzni a csütörtökön ismertetett ügyre: a rendőrség külön eljárásokról adott hírt.
A mai tájékoztatás nem nevezi meg sem a férfit, sem a két pártot. Nem közöl vádemelést vagy ítéletet, és a kihallgatás pontos időpontját sem adja meg. Október 15. a közlemény dátuma; ebből nem következik, hogy valamennyi ismertetett intézkedés aznap történt.
Szerkesztőségi vélemény: a választó nem kitöltendő rubrika
A politikában sok mindent lehet nagy lendülettel előadni. Programot, lelkesedést, történelmi küldetést. A választói beleegyezést viszont nem lehet helyettesíteni egy ügyesen kanyarított vonallal. Az ajánlóív nem kreatívírás-pályázat, a választó neve pedig nem szabadon felhasználható kampánykellék.
Éppen ezért az ilyen ügyeknél nem az a legfontosabb, melyik tábor talál előbb használható sértést. Hanem az, hogy tisztázódjon: ki mit írt alá, honnan kerültek elő az adatok, és ki felel az esetleges visszaélésért. Ezekre bizonyíték kell, nem hangerő.
Ugyanilyen fontos a másik oldal: a gyanúsítotti státusz nem kész ítélet. A tagadást nem lehet levágni a történet végéről csak azért, mert elrontja a felháborodás ritmusát. A közbizalmat sem a hamis ajánlás, sem a bizonyíték nélküli megbélyegzés nem erősíti.
A tisztességes politikai verseny minimuma egyszerű: aki támogatást kér, az valódi támogatást gyűjtsön. Aki pedig hírt közöl egy nyomozásról, az ne gyártson hozzá saját vádiratot. Jó lenne, ha legalább ebben nem lenne szükség nemzeti konzultációra.
Szerkesztői megjegyzés: a két ügyet a BRFK október 14-i és 15-i eredeti közleménye alapján különítettük el; a mai hírt az Infostart/MTI is közölte. Az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme.
Kép: a mellékelt, szöveg nélküli, fekvő 16:9 kép AI-illusztráció, nem valódi bizonyíték vagy helyszínfelvétel. Az imagegen útmutatója alapján jelképes ábrázolás készült, azonosítható személyek és pártjelképek nélkül.