Ábrahám Róbert kiállt az egyház mellett: Magyar Péter már a Katolikus Egyháztól követel nyilvános elhatárolódást
VÉLEMÉNY
Úgy tűnik, Magyar Péter politikai konfliktusa most már a templomajtón is bekopogott.
A miniszterelnök csütörtök este nyilvánosan felszólította a Katolikus Egyházat, hogy "azonnali, nyilvános és teljes" elhatárolódással reagáljon Osztie Zoltán katolikus plébános prédikációjára. A paptól pedig bocsánatkérést követelt.
Az ügy előzménye Osztie Zoltán szeptember 26-i feldebrői prédikációja. A plébános többek között arról beszélt, hogy szerinte azok a keresztények, akik a Tisza Pártra szavaznak, nem értik az evangélium lényegét, és súlyos erkölcsi kritikával illette a pártot és annak támogatóit.
Magyar ezt vállalhatatlannak és a kereszténységgel összeegyeztethetetlennek nevezte. Ugyanakkor posztjában azt is hangsúlyozta, hogy nagyra becsüli az egyházak munkáját, és arra kérte követőit, hogy ne tegyenek egyházellenes megjegyzéseket.
Csakhogy számomra itt jön a lényeg.
Egy hivatalban lévő miniszterelnök nyilvánosan elvárást fogalmazott meg arról, hogyan határolódjon el egy egyház az egyik papjától.
És ezen a ponton teljesen egyetértek Ábrahám Róbert reakciójának lényegével.
Ábrahám ezt így fogalmazta meg:
"A politikai vezetésnek SEMMI, de SEMMI joga beleszólni az egyházak belügyeibe."
Szerintem ez az ügy központi kérdése.
Lehet vitatkozni Osztie Zoltán mondataival. Lehet azokat bírálni, visszautasítani, akár keményen is. Magyar Péternek politikusként és magánemberként ugyanúgy joga van véleményt mondani a prédikációról, mint bárki másnak.
De egészen más helyzetet teremt, amikor Magyarország miniszterelnöke már azt közli egy történelmi egyházzal, hogy nyilvánosan és teljesen határolódjon el a saját papjától.
Ábrahám Róbert éppen ezt kifogásolja.
Bejegyzésében bibliai példákat sorol fel annak bemutatására, hogy szerinte az egyházi személyek feladata nem a politikai hatalom kiszolgálása vagy a közéleti kérdések előli hallgatás. Illéstől Keresztelő Jánosig olyan történeteket idéz, amelyekben vallási szereplők a világi hatalommal is konfliktusba kerültek.
Ábrahám üzenete lényegében egyszerű: az egyház ne a politikai hatalom elvárásai alapján döntse el, mit mondhat egy pap.
Én pedig ebben vele értek egyet.
A hatalom kritizálhatja az egyházat. Az egyház kritizálhatja a hatalmat. Egy pap véleményével pedig ugyanúgy lehet vitatkozni.
De a politikának nagyon óvatosnak kell lennie azzal, amikor már azt kezdi meghatározni, hogy egy egyháznak kitől, milyen formában és milyen nyilvánosság előtt kell elhatárolódnia.
Mert ma Osztie Zoltán prédikációja nem tetszik a hatalomnak.
Holnap pedig vajon ki következik?