A webáruházak húztak bele, az élelmiszerboltok egy helyben jártak

magyar kiskereskedelem szeptemberben 4,3 százalékkal több árut adott el, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerüzletekben viszont gyakorlatilag nem változott a forgalom: az árak hatását kiszűrve 0,1 százalékos mínuszt mértek. Aki a növekedést keresi, annak ezúttal érdemes a pénztártól a csomagautomatáig is elsétálnia.
A Központi Statisztikai Hivatal november 6-án ismertetett adatai szerint a csomagküldő és internetes kereskedelemben 12 százalékkal több áru fogyott, mint tavaly szeptemberben. Ez a kereskedési forma a teljes forgalom 9,4 százalékát adta: nagyjából minden tizedik forint jutott rá. A két szám másról szól. Az első azt mutatja, milyen gyorsan nőtt az értékesítés, a második pedig azt, mekkora szeletet képviselt az online és csomagküldő üzletág az egészből.
A hagyományos üzletek között is akadtak, amelyeknek jól ment. A ruhát, cipőt és textilárut kínáló boltokban 9,6 százalékkal nőtt az eladások volumene. Az élelmiszer-kereskedelmen belül viszont még a változás iránya is attól függött, melyik ajtón ment be a vásárló. Az ágazat forgalmának több mint háromnegyedét adó vegyes élelmiszerüzletek 0,9 százalékos pluszt értek el. Az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletekben ugyanakkor 3,3 százalékkal csökkent az értékesítés. A kétféle bolt együtt adja a csaknem változatlan ágazati eredményt.
Az országos élénkülés attól még valós, hogy az élelmiszerboltokban alig látszott. Augusztusban a teljes kiskereskedelem 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, szeptemberben már 4,3 százalékkal. Ráadásul augusztushoz képest is több áru fogyott: az idényhatásokat és a naptár eltéréseit kiszűrve 1,1 százalék volt a növekedés. Hosszabb időtávon az élelmiszerüzletek mérlege is pozitív: az első kilenc hónapban összesen 1,9 százalékkal több árut értékesítettek, mint 2025 azonos időszakában. Egy gyenge szeptemberből tehát éppolyan hiba volna országos elszegényedést kiolvasni, mint az összesített növekedésből általános jólétet.
Szerkesztőségi vélemény: Magyar Péter kormányának a 4,3 százalékból könnyű volna látványos grafikont rajzolnia. Mi azért mellé tennénk azt a szerény mínusz 0,1-et is. Egyik adat sem cáfolja a másikat. A családok megélhetéséről viszont többet mondana, ha a kormány azt is megmutatná, hogyan változott a heti bevásárlás terhe egy fizetéshez vagy egy nyugdíjhoz képest. A mostani közlés ezt nem méri. Aki szeptemberben új cipőt vett, és aki ugyanabban a hónapban visszatett valamit a polcra, akár ugyanaz az ember is lehetett. A statisztikában mindkét döntése elfér. Egy diadaljelentésben már bajosabban.
Szerkesztői megjegyzés: A szeptemberi számok forrása a KSH november 6-i közléséről szóló InfoStart-beszámoló; az augusztusi összehasonlításé a KSH gyorstájékoztatója. A mellékelt kép MI-vel készült szerkesztőségi karikatúra.


