A bilincs nem politikai díszlet! Már a Helsinki Bizottság is figyelmeztet: az elszámoltatás nem lehet nyilvános megalázás!
Komoly figyelmeztetést fogalmazott meg a Magyar Helsinki Bizottság a nagy nyilvánosság előtt zajló büntetőeljárásokkal kapcsolatban. A jogvédők szerint a bilincs és más kényszerítőeszközök alkalmazását minden esetben indokolni kell. A jogállamiság ugyanis nem attól függ, hogy éppen ki ül a vádlottak padján, vagy melyik politikai oldalhoz tartozik.
A Magyar Helsinki Bizottság október 6-án közzétett állásfoglalásában hívta fel a figyelmet arra, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás során az alapvető emberi jogokat akkor is tiszteletben kell tartani, ha az érintett személy ellen súlyos bűncselekmény gyanúja merül fel.
Az igazságszolgáltatás nem lehet politikai színház!
Az elmúlt időszakban több, jelentős közérdeklődést kiváltó büntetőeljárás indult politikai és gazdasági szereplőkkel szemben.
Ezek az ügyek természetesen jogosan érdeklik a közvéleményt. A hatóságoknak kötelességük kivizsgálni a bűncselekmények gyanúját, és megfelelő bizonyítékok esetén felelősségre vonni az elkövetőket.
Csakhogy van egy alapvető különbség az igazságszolgáltatás és a látványos megszégyenítés között.
A bilincs nem büntetés. A vezetőszár nem politikai üzenet. A letartóztatás pedig nem helyettesítheti a bíróság jogerős ítéletét.
A Helsinki Bizottság arra figyelmeztetett, hogy az indokolatlan kényszerintézkedések az érintettek jogain túl az elszámoltatás hitelességét is veszélyeztethetik.
Nem a kamerák előtt kell eldönteni, ki bűnös!
A jogállamiság egyik legfontosabb alapelve az ártatlanság vélelme.
Attól, hogy valakit meggyanúsítanak, még nem válik automatikusan bűnössé. Attól pedig, hogy valakit bilincsben vezetnek el a kamerák előtt, még nem született ítélet.
A kényszerítőeszközök alkalmazásának konkrét jogi indokokon kell alapulnia, nem a közvélemény elvárásain vagy a politikai hangulaton.
Ez nem jelenti azt, hogy minden bilincselés jogellenes lenne. A hatóságok megfelelő körülmények között jogszerűen alkalmazhatnak ilyen eszközöket. A szükségességet és az arányosságot azonban vizsgálni kell.
A jogállam próbája az, hogyan bánik azokkal, akiket megvádolnak
A Helsinki Bizottság közleménye fontos kérdést vet fel: lehet-e hiteles az elszámoltatás, ha közben a hatósági fellépés arányossága megkérdőjelezhető?
A politikai felelősség és a büntetőjogi felelősség nem ugyanaz.
Egy politikust lehet bírálni, a döntéseit számon lehet kérni, és bűncselekmény gyanúja esetén eljárást is lehet folytatni vele szemben.
De a törvény előtti egyenlőség nem válogathat politikai hovatartozás alapján.
A Kontroll Nélkül álláspontja szerint az elszámoltatásnak bizonyítékokon, törvényes eljáráson és független bírói döntéseken kell alapulnia, nem látványos rendőrségi jeleneteken.
Mert ma lehet valaki politikai ellenfél, holnap pedig bárki más kerülhet hasonló helyzetbe.
És akkor már nem az lesz a kérdés, hogy kinek szurkolunk politikailag, hanem az, hogy mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak-e.
Az igazságszolgáltatás feladata nem a megalázás, hanem az igazság kiderítése. A bilincs pedig soha nem helyettesítheti a bizonyítékokat.
Kontroll Nélkül – Kérdezünk. Utánajárunk. Kimondjuk.